Cikkeink a magyar kaszinók és társaskörök világát dolgozzák fel az 1827-es alapítástól az épületek mai sorsáig. Minden írás végén megtalálja a felhasznált forrásokat.
Történet
1827 júniusában negyvenhat férfi gyűlt össze egy pesti ház első emeletén, hogy egyesületet alapítson a művelődés és a társas élet előmozdítására. Az ebből kinövő Nemzeti Casino több mint egy évszázadon át a magyar közélet egyik legfontosabb találkozóhelye volt.
Történet
A kiegyezés utáni Budapesten nem egy kaszinó működött, hanem egy egész kaszinórendszer. Az arisztokráciától a hivatalnokokig szinte minden réteg megszervezte a maga körét, egymással szigorúan nem keveredve.
Társaskörök
A pesti kaszinó megalapítása után néhány évvel már vidéki városok sora követte a példát. A helyi kaszinó hamar a városi közélet középpontja lett; itt jártak a lapok, itt állt a könyvtár, itt tartották a bálokat.
Társaskörök
A kaszinóba nem lehetett csak úgy belépni. A tagságról a bent lévők döntöttek titkos golyózással, a bent töltött időt pedig házirend szabályozta a hírlapasztaltól a kártyaszobáig.
Épületek
A dualizmus kori Budapest kaszinói a kor legjobb építészeivel emeltettek maguknak palotát. Az egyesületek 1945 után eltűntek, épületeik sorsa pedig négyféleképpen alakult.
Fogalom
Aki ma kaszinót hall, játéktermekre gondol. Százötven éve egy magyar városban a szó mást jelentett; könyvtárszobát, hírlapasztalt, bálokat, tagsági kiváltságot. A két intézménynek a nevén kívül alig van köze egymáshoz.
Történet
A magyar kaszinók nem lassan haltak el, hanem rendeleti úton szűntek meg. Ami 1827 óta épült (egyesületek, könyvtárak, székházak), az 1945 utáni néhány évben felszámolódott.
Épületek
Bankárok, gyárosok, kereskedők; a Lipótvárosi Casino a pesti pénzvilág kaszinója volt. Neobarokk székházában ma is hangversenyek szólnak, ha más közönségnek is. Az épület Duna Palota néven rendezvényház.
