Hogyan szűntek meg a magyar kaszinók 1945 után?

A háború vége

A kaszinóélet már a háború alatt akadozott, Budapest ostroma pedig fizikailag is szétzilálta: a Nemzeti Casino 1944-ben működött utoljára, Cziráky-palotája súlyos találatokat kapott. A frontátvonulás után a legtöbb kör helyiségei romosak, kifosztottak vagy lefoglaltak voltak. A kérdés az volt, újraindulhat-e az egyesületi élet, és ha igen, kinek.

A jogi keret

A választ rendeletek adták meg. Az 529/1945. M.E. rendelet a fasiszta és katonai jellegű szervezetek feloszlatását írta elő, és erre hivatkozva számos kaszinót is megszüntettek. A 130.632/1945. B.M. rendelet elvileg engedélyezte az egyesületi élet újraindítását, a 20.165/1945. B.M. rendelet azonban valamennyi egyesület felülvizsgálatát rendelte el. A felülvizsgálatot a Belügyminisztérium egyesületi főosztálya végezte, a politikai rendőrség közreműködésével: felmérték a körök vagyonát, vezetőit és tevékenységét, majd döntöttek a sorsukról.

A gyakorlatban ez a régi társasköri világ végét jelentette. Az „úri” kaszinók a kialakuló új rendben osztályidegen intézménynek számítottak; működésük engedélyezésére nem volt reális esély, és 1948 után a maradék egyesületi élet is elsorvadt.

A Nemzeti Casino vége

A legnagyobb múltú kört gyorsan elérte a döntés: a Nemzeti Casinót 1945 áprilisában belügyminiszteri rendelettel feloszlatták. Székháza helyreállítás helyett bontásra került. A kaszinó valódi kincse, a könyvtár szerencsésebben járt: fennmaradt, mintegy 18–19 ezer kötetes állományát ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára őrzi, az egykori kaszinói művelődés egyik legfontosabb tárgyi emlékeként.

Egy vidéki példa: Salgótarján

A folyamat vidéken is végigment, csak lassabban. A Salgótarjáni Acélgyári Tiszti Kaszinót, amely 1888 óta működött könyvtárral, sportpályákkal és színjátszó estekkel, a 431.666/IV.3/1947. B.M. utasítás alapján 1947-ben oszlatták fel. Ingó és ingatlan vagyona a gyár tulajdonaként új gazdákhoz került: termeit ekkor már párt- és ifjúsági szervezetek használták. Hasonló forgatókönyv játszódott le országszerte; Gyulán az egykori Békésvármegyei Kaszinó 1906-ban emelt székháza előbb pártház lett, majd üzemi művelődési otthon, ma pedig a Gyulai Várszínház működik benne.

Mi lett a vagyonnal?

A kaszinók évtizedek alatt felhalmozott vagyona szétszóródott. A berendezések egy része új intézményekhez került, más része egyszerűen eltűnt; az épületeket államosították vagy új funkcióra osztották be; a könyvállományok jobb esetben közgyűjteményekbe olvadtak, rosszabb esetben megsemmisültek. A veszteség nem csak tárgyi volt: megszakadt egy százhúsz éves szervezeti folytonosság, tagsági névsorokkal, jegyzőkönyvekkel, helyi emlékezettel együtt. Ami ebből fennmaradt, azt ma javarészt a levéltárak őrzik.

Utóhang

Az egyesülési szabadság 1989-es helyreállítása után a hagyomány jelképesen visszatért: 1990-ben Budapesten újjáalakult a Nemzeti Casino egyesület, és több városban élednek újra polgári körök, társaskörök. A történeti kaszinóvilág azonban a maga teljességében nem támadt fel; emlékét ma elsősorban az épületek, a levéltári iratok és a helytörténeti irodalom hordozza.