Kaszinóépületek és helyszínek

Hol működött egy kaszinó?

A legtöbb kör bérelt helyiségben kezdte: egy polgárház emeletén, a városi vendéglő különtermében, a szálloda szárnyában. A pesti kaszinó első otthona is bérlemény volt a Dorottya utcában. Ahogy a tagság és a vagyon gyarapodott, a körök egyre igényesebb megoldások felé léptek: hosszú távú bérlet egy palotában, majd a legsikeresebbeknél saját székház építése vagy vásárlása. A saját ház presztízskérdés is volt: azt üzente, hogy a kör végleg megérkezett a város életébe.

A kaszinópalota programja

A nagy kaszinószékházak alaprajza feltűnően hasonló programot követ, Budapesttől a megyeszékhelyekig. Reprezentatív lépcsőház fogadta az érkezőt; az emeleten dísz- vagy nagyterem a báloknak és közgyűléseknek; olvasóterem a hírlapoknak, mellette könyvtár; társalgók és kártyaszobák; étterem, jobb helyeken saját konyhával; és biliárdterem. A gyulai kör 1906-os székházában például nagyterem, könyvtár, olvasó, társalgó, játékszoba és étterem sorakozott, a kertben teke- és teniszpályával; kicsiben ugyanaz a program, mint a pesti palotákban.

Építészek és megrendelők

A kaszinók a kor legjobb mestereivel dolgoztattak. A Nemzeti Casino székházát Hild József tervezte palotából Ybl Miklós alakította át; az Országos Kaszinó Czigler Győző műegyetemi tanárt bízta meg; a Lipótvárosi Casino Freund Vilmossal építtette a Zrínyi utcai palotát; a tiszti kaszinó Váci utcai székházát két katonatiszt tervezte. Vidéken gyakran helyi mérnökök vállalták a munkát, olykor tiszteletdíj nélkül; Gyulán Jánosi József királyi mérnök így tervezte meg a kör székházát.

Mi lett az épületekkel?

Az egyesületek 1945 utáni felszámolása után az épületek négyféle sorsra jutottak. Volt, amelyik elpusztult vagy bontásra került, mint a Nemzeti Casino Cziráky-palotája. Volt, amelyik új intézményt kapott: pártházat, kultúrházat, iskolát; így járt a gyulai székház, amelyben ma színház működik. Volt, amelyik ma is közösségi-kulturális térként él, mint a Duna Palota. És volt, amelyik üzleti funkciót kapott, mint a bankszékházzá alakított tiszti kaszinó. A budapesti példákat külön írás veszi sorra, a Duna Palota történetét másik cikkünk.

Hogyan ismerhető fel ma egy egykori kaszinó?

Több árulkodó jel van. A homlokzati felirat vagy emléktábla a legbiztosabb; sok városban máig olvasható a „Kaszinó” név a vakolatban. Beszédes a hely is: az egykori kaszinók jellemzően a főtéren vagy a főutcán állnak, a városháza és a templom közelében. Az épületen belül a nagyterem és az egykori olvasóterem elrendezése őrzi a régi funkciót. A műemléki nyilvántartások, a helytörténeti irodalom és a levéltári anyagok pedig dokumentálják is ezeket a házakat.

Segítsen bővíteni!

Az oldal hosszabb távon szeretné összegyűjteni a fennmaradt magyar kaszinóépületek történeteit. Ha az Ön városában áll egykori kaszinó vagy társasköri székház (akár működik, akár üresen vár), örömmel fogadjuk a fényképeket, adatokat és helytörténeti forrásokat a kapcsolat oldalon megadott címen.