Fogalom
A kaszinó szó jelentése és története
A kaszinó ma szerencsejátékot idéz, kétszáz éve viszont könyvtárszobát, hírlapokat és társas estéket jelentett. A szó maga egy olasz kicsinyítő képzős főnévből indult, és hosszú utat járt be, mire a mai jelentéséhez ért.
Honnan jön a szó?
A kaszinó nemzetközi vándorszó, amelynek töve az olasz casa, azaz ’ház’. Ennek kicsinyített alakja a casino: eredetileg ’házikó, nyári lak, villa’. Az itáliai városokban ez a szó idővel a társas összejövetelek házát, a zárt körű társaságok gyülekezőhelyét is jelölni kezdte; így lett az épületnévből intézménynév. A magyarba a szó az etimológiai szótárak szerint német közvetítéssel (Kasino) érkezett, és a XIX. század elején honosodott meg.
Mit jelentett a reformkori Magyarországon?
Amikor 1827-ben Széchenyi István és társai megalapították a pesti kaszinót, a szó Magyarországon egyesületet jelentett: tagdíjból fenntartott, választott tisztikarral működő társas kört, amelynek célja a művelődés, az eszmecsere és a „kellemes társalkodás” volt. Kaszinónak hívták magát a közösséget és a székházát is; a „megyek a kaszinóba” egyszerre jelentette az épületet és a társaságot.
A minta a Nemzeti Casino nyomán országszerte elterjedt, és a szó a városi élet alapszókincsébe került: volt kaszinói bál, kaszinói könyvtár, kaszinótag és kaszinóegylet. A vidéki körök történetéről külön írásunk szól.
Casino vagy kaszinó?
A korabeli intézménynevek többnyire a latinos-olaszos Casino írásmódot használták (Pesti Casino, Nemzeti Casino, Lipótvárosi Casino), a köznyelv és a sajtó azonban hamar magyarosan, kaszinóként írta és ragozta a szót. Ma a köznévi alak egyértelműen a kaszinó; a Casino írásmód a történeti intézménynevekben él tovább, és ebben a formában használjuk mi is, amikor konkrét egyesületről írunk.
A mai jelentés
A szó másik jelentésága nem Magyarországon nőtt ki: a nemzetközi fürdő- és üdülőhelyek játékházait Baden-Badentől Monte-Carlóig szintén casinónak nevezték, és ez a használat a XIX. század végére világszerte elterjedt. A magyar nyelvben sokáig a két jelentés párhuzamosan élt, ám miután az egyesületi kaszinókat 1945 után felszámolták, az eredeti jelentés kikopott a mindennapokból. A szó ma szinte kizárólag a szerencsejátékot kínáló intézményt jelöli; a két intézménytípus különbségeivel részletes írásban foglalkozunk.
A szó lenyomatai a nyelvben
A kaszinói világ több nyomot hagyott a magyar nyelvben, mint gondolnánk. A kigolyóz ige a kaszinói tagfelvétel fekete golyós szavazásából ered, és ma is mindenki érti, aki soha nem járt társaskörben. A bizalmas kaszinózik ige a kötetlen együttlétet, kártyapartit idézi. Városaink utcanevei és épületfeliratai („egykori kaszinó”) pedig őrzik azokat a helyeket, ahol a szó eredeti jelentése működött; ezekről az Épületek és helyszínek rovatban írunk.
Miért érdemes ismerni a régi jelentést?
Mert nélküle a magyar várostörténet egy fontos rétege olvashatatlan. Aki tudja, hogy a kaszinó száz éven át a művelődés és a helyi közélet intézménye volt, az másként néz egy vidéki főtér „Kaszinó” feliratú homlokzatára, és pontosabban érti a reformkorról, a dualizmusról szóló forrásokat is. Ez az oldal ezt a jelentésréteget mutatja be; írásainkat a Történet rovatban és az Írások között találja.
Források és további olvasnivaló
- Zaicz Gábor (főszerk.): Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete (TINTA Könyvkiadó), a kaszinó szócikk.
- Kaszinó (WikiSzótár.hu értelmező szótári szócikk).
- kaszinó (A magyar nyelv értelmező szótára, Arcanum).
- Tanulmány a pesti kaszinókról (Budapesti Negyed 46., 2004/4).
Írások a témában
Fogalom
Történeti kaszinó és játékkaszinó: mi a különbség?
Aki ma kaszinót hall, játéktermekre gondol. Százötven éve egy magyar városban a szó mást jelentett; könyvtárszobát, hírlapasztalt, bálokat, tagsági kiváltságot. A két intézménynek a nevén kívül alig van köze egymáshoz.