A Lipótvárosi Casino és a Duna Palota
Bankárok, gyárosok, kereskedők; a Lipótvárosi Casino a pesti pénzvilág kaszinója volt. Neobarokk székházában ma is hangversenyek szólnak, ha más közönségnek is. Az épület Duna Palota néven rendezvényház.
Kaszinó a pénz városrészében
A Lipótváros a dualizmus kori Pest üzleti negyede volt: bankok, tőzsde, nagykereskedések. Az itt élő, nagyrészt zsidó nagypolgárság a főúri Nemzeti és az úri középosztályt tömörítő Országos Kaszinó zárt világába nem léphetett be, ezért 1883-ban megalapította a maga körét. A Lipótvárosi Casino elnöke tizennyolc éven át Falk Miksa publicista, a kor ismert közéleti alakja volt; a tagság a század végére az ezerháromszáz főt is meghaladta.
A kör a pesti kaszinóvilág legpolgáribb intézménye lett: kevesebb ősi cím, több vagyon és több nyitottság a kultúra felé. Jótékonysági estjei, művészeti díjai és hangversenyei a városi élet számon tartott eseményei voltak; a fennmaradt források szerint a házban egykor Mark Twain és Antonín Dvořák is megfordult vendégként.
A palota
Az egyesület a Zrínyi utca 5. alatt, a Nádor utca sarkán építtette fel székházát Freund Vilmos tervei szerint; az épület a műemléki nyilvántartás szerint 1895 és 1897 között készült el, neobarokk stílusban. A reprezentatív program teljes volt: díszlépcsőház, társalgók, könyvtár, étterem és a híres táncterem, amelynek falait Vajda Zsigmond és Márk Lajos festményei díszítik. Külön érdekesség a ház gépi szellőzőrendszere, amelyet a technikatörténet ma is számon tart; a maga idejében ritkaságnak számított.
A kényelem és a pompa nem volt öncélú: a kaszinópalota a polgári öntudat épülete volt, üzenet arról, hogy a lipótvárosi polgárság a főúri körökkel egyenrangú keretek között él társasági életet. Az elit tovább-osztódását jelzi, hogy 1907-ben a kör legvagyonosabb családjai külön klubot alapítottak; a kaszinók világában a differenciálódás sosem állt meg.
1945 után: Duna Palota
A Lipótvárosi Casino 1945-ig működött; a kaszinók felszámolásának hulláma ezt a kört is elérte. Az épület állami kézbe került, és 1951 óta a belügyi tárca kulturális intézményeként él tovább Duna Palota néven: színház- és hangversenyterme, kamaraterme és dísztermei rendezvényeknek adnak otthont, itt működik a Duna Szimfonikus Zenekar és a Duna Művészegyüttes. A ház műemléki védelem alatt áll; 2023-ban az állami vagyonkezelő értékesítésre is meghirdette, ami a sajtóban újra ráirányította a figyelmet az épület történetére.
Ha arra jár
A Zrínyi utca 5. homlokzata ma is az 1890-es évek Lipótvárosát idézi, és a budapesti kaszinópaloták közül ez az egyetlen, amely lényegében eredeti szerepkörében, társasági és kulturális térként él tovább. A Szent István-bazilika felől a Duna felé sétálva érdemes egy pillantást vetni rá: a magyar kaszinótörténet egyik legépebben fennmaradt emléke áll ott. A többi budapesti kaszinóépület sorsáról külön írásunk szól.
Források és további olvasnivaló
- Lipótvárosi Casino; Duna-palota (muemlekem.hu műemléki adatlap).
- A Duna Palota története (a rendezvényház történeti összefoglalója).
- BM Duna Palota (Wikipédia).
- Tanulmány a pesti kaszinókról (Budapesti Negyed 46., 2004/4, a Lipótvárosi Casinóról szóló részletekkel).
- Az egykori Lipótvárosi Kaszinó műemlék épületét kínálja eladásra az MNV (Építészfórum, 2023).